Történetünk
Szokolya: Budapesttől északra a Duna pal partján 40-45 km-re a Börzsöny-hegység déli része ráhajlik a folyóra, ezzel létrehozva a festői szépségű Dunakanyart. Innen északra egészen a honti süllyedésig tart hazánk egyik legszebb és legzártabb hegysége (...)
Belsejében nem telepedtek meg, csak körülülik gazdag ruhájának szegélyét. Mindössze három falucska közelíti meg belsejét; közülük egyik Szokolya.
A váci püspökség közelsége miatt természetes, hogy az első keresztények római katolikus egyházhoz tartoztak. (...) Az kétségtelen, hogy a reformáció hazánkban való elterjedésekor itt jó talajra talált.
A Baptista Gyülekezet 1892. évben kezdődött. Első prédikátora a helybeli Bera Makrai József (1893-1900) volt, őt követte Varga József (1900-1938), kinek segítségére képzett prédikátorok jártak ki szolgálni Tahitótfaluról. Így: Udvarnoki András, Kosztán Mihály, Szabó András, Vass Ferenc, Nyári István. Herjeczki András (1945-1958) már teológiát végzett, aktív ember volt. Az ő ideje alatt épült az új imaház is. Mészáros Kálmán (1958-1963), Dobner Béla (1963-1970), 1970-1976-ig újra Herjeczki András végezte a lelkipásztori szolgálatot, majd Hargas Gyula (1976-1986), Csuhai József (1987-1994), Marton Zsolt (1995-2006), Floch Gábor (2006-2016). A jelenlegi lelkipásztorunk Merényi Zoltán (2017- ).
A baptista misszió első hírnöke falunkban Seres Sámuel evangélista volt, akinek igehirdetései nyomán megtörtént az első bemerítés 1892-ben; innentől számítjuk gyülekezetünk születési dátumát. A következő évben háromszor is megmozdult a víz, (...) és 15 év alatt 18 hitvalló tagja lett a gyülekezetnek.
A második félévszázadban már önálló gyülekezetté, sőt körzeti központtá ill. anyagyülekezetté lett Szokolya. 1960 táján alakul a kosdi és a váci misszió, és lesznek önálló körzeti álomássá, majd később önálló gyülekezetekké.
Ollózta: KE
Felhasznált irodalom:
Dr. Mészáros Kálmán:
A szokolyai baptista gyülekezet és körzetének története
(monográfia) 1992.